Írtam egy hete, hogy forog a motor és ennek  hétnek a közepén végre önerőböl beindult. Lemerített két akkumulátort, de ezek után képes volt felvenni egy stabil alapjáratot, bemelegedett, működik a termosztát és egy tekerésre indul újra. Most kap egy újabb olajat és egy rendes kipufugódobot, majd jár újra pár napot mielőtt elfoglaja a helyét a strandkorlátban. Ezzel egy újabb lépéssel közelebb került a John Deere ahhoz, hogy a 2056-os Typ4 muzsikáljon a hátuljában. A képeken az olajleeresztő körüli szűrő látható az első járatás után, kb. 40 perccel. Nincs sok kosz benne szerencsére...

A japánok érzik a stílust egy kicsit...

...körbe, körbe. A német roncs 411-ből mentett motor állapotáról eddig nem esett itt szó. Tudni kell, hogy az óra az autóban 91 000 km-t mutat, tehát akár jó is lehet, valamint minden apró műanyag megtalálható rajta és teljesen gyárinak néz ki első pillantásra az egértanyát leszámítva. Csakhogy nem fordult át sem kézzel, sem szerszámmal erőltetve. Erről eddig nem szólt a fáma. Egy hete kezdődött amikor olajat fecskendezve a hengerekbe próbáltuk meg mozgásra bírni. Pár nappal később kapott mintegy 5 liter gázolaj az olaj helyére a forgattyús házba, majd a két flakon WD40 befecskendezése következett csütörtökön. Mozgatva csak keveset volt erőkarral és egy 5 kg-s kalapáccsal, egészen ma délutánig. Akkor már nem igényelte a kalapácsot, aztán pedig az erőkar nélkül szépen kézzel körbefordult. Hétfőn kap egy kis friss olajat, szelepállítást és indítómotoros forgatást. Ha ez megvan, jöhet a próbaindítás.

Egy kis ötlettel mekkorát tud ötni egy lemezfelni is...