Én ezen az útszakaszon nem katasztrófa túristaként veszek részt, hanem majdnem naponta nyomom a munkám miatt. Ilyen élményben legutóbb 3 éve volt részem mikor a Tátrában jártunk és ott láttuk a szélvihar pusztításának eredményét. Sajnos hasonló élményekben volt részem itt…

A John Deere ezzel a gépháztetővel fog futni miután becsiszolásra és fényezésre került a sor.

A DKP Cruise Night-on jelent meg ez a fel (vagy inkább túl) töltött Rheuma-Cabrio. Nagyon szép munka és végre nem csillog-villog a fuchs...

Olyan ez mint a rossz szex, vagy a szex egy rossz partnerrel, alig várod, hogy vége legyen... Még szinte el sem kezdődött de már utáltam ezt a szétszedem-összerakom dolgot amiből tudom, hogy igazán jó sosem fog születni. Inkább legyen egy autó enyhén rozsdás, patinás, de ne nekem…

Elnézve ezt a félig-meddig Harlekin bogarat a zőccséggel sem lehet okom szégyenkezni. "Vegyes" érzelmekkel kezelem az ilyeneket. Most viszont szétszerelt állapotban áll a gép az udvaron és várja, hogy egységes traktorzöld legyen!