Bár komoly idő telt el az elkészülés és a beszerelés között, de a látvány talán kárpótolni fog a várakozással telt napok miatt. Ma végre bekerült a híd. Kicsit még szokni kell, a hátulját le kell csapni a földig, a kisebb 155/60 R 15-ös első gumikat fel kell szerelni az eredeti kerekekre, de lassan formát ölt. Arraviszont nem emlékszem már, hogy enyire nincs rugózás, vagy valami gáz van,mert az ültető tengelycsonk ellenére sem akar (nyílván nem lesz franciás) rugózni. Folyt. köv.
Biztosan sokan tudjátok, hogy közeleg a VW Festival időpontja... Viszont idén még nem gurult ki az udvarról egyetlen igazi hasalós autó sem, mert a JDE az maradt a téli álomig (vagy az eladásig) gyári magasságban, annak ellenére, hogy a keskeny híd ott kacsingat rá nap mint nap. Ezért a Silverre esett a választás. Nem elég, hogy mindössze 3700 darabot gyártottak belőle, most még különlegesebbé (és használhatatlanabbá) tesszük a futómű cserével. 
A művelet ma indult és remek tempóban "esett" ki a helyéről a hídtest, könnyen indultak a csavarok, lazult az anya, engedett a vas. Ám az utolsó fázisban, az alvázfejhez rögzítő csavarok közül az egyiknél éreztem, hogy baj lesz. Gyorsan felvettem a szopóálarcot és próbáltam megbírkózni vele, kopácsoltam kalapáccsal, többszöri csavarlazítós adag (egy rendes szipus a dzsumbujból biztos rávert volna a kezemre a mennyiség láttán) 
ellenére sem adta magát könnyen. Elszakadt. Reggel várom a specialistát, hátha tud vele valamit kezdeni. 
Ha nem nyert volna a csavar rövidített játszmában akkor már a helyén lenne az ami a Kamei spoilerrel együtt megosztja a bogaras társadalmat: narrowed beam.
Mivel nem érzem igazán összhangban az autót az elképzeléseimmel ezért változtattam kicsit és még fogok is. 
Mivel egy John Deere traktoron vagy fűnyírón vagy akármin nem lehet krómozott elemet látni ezért lefestettem a lámpakeretet zöldre és a lökhárító-kilincs-tükör-irányjelző kombó feketévé fog alakulni. Ezzel a módosítással kicsit közelebb került a buksimban kialakult képhez, de a kerekek még biztosan változni fognak a "sötétítés" után.
Volt már egyszer egy nagy port kavaró bejegzés a Volvókról. Most itt egy újabb szösszenet a svéd autógyár kombijairól. Én szeretem ezeket a formákat, a platósokkal egyetemben. Nekem valahogy a Wartburg-forma limuzinok nem adják a érzést. Amikor a kilencvenes években megjelent a BTCC futamokon a 850-es puttonyos verziója majdnem összeestem a Eurosprt közvetítését nézve. Nagy bátorságról tettek tanubizonyságot, hogy ilyenbe bele mertek vágni, de az eredmények igazolták őket, az autó pedig roppant szépre sikerült.
Mindezek mellett vagy inkább után itt van egy sosem látott szépség, egy Amazon kombi,vagy mi,ami valamilyen pihent karosszériás kezének a munkáját dícséri.
